Érettségi tételek 2014Sok sikert sors társak :) !!!
1.tétel
A nyelv mint jelrendszer
1.) A jel
Olyan látható, hallható, érzékelhető fizikai jelenség, amely önmagán túli dolgokra utal.
Látható: írásjelek
Hallható: az óra végén a csengő
Érzékelhető: forró víz
"Önmagán túli dolgokra utal" például a: ! jel, önmagában csak egy vonal, de alatta egy ponttal már egy jel, felkiáltójel
Közmegegyezés útján vállnak jellé a dolgok, a közösség / csoport tagjai tudják, hogy mit idéz fel, és elfogadják jelnek. (pl: Magyar zászló: piros, fehér, zöld)
2.) A jelek csoportosítása
A.) Eredetük szerint
Természetes jelek: valaki zavarban van = elpirul
felhők az égen = esni fog
Mesterséges jelek: olyan jelek, amelyeket az emberek hoztak létre közmegegyezéssel, valaminek a jelölésére. (pl: írásjelek, közlekedési táblák)
B.) A jel és a jelölt viszonya alapján
Hasonlóságon alapuló jel (ikon): maga a jel hasonlít arra, amit jelöl.
meterológiai jelek az időjárás-jelentésben az adott időjárásra. esőfelhő+eső= esik vagy esni fog, napocska=napsütés
Logikai kapcsolaton alapuló jel: az autók indexe
az út jelző nyíl (-->)
Ha nincs kapcsolat a jel és a jelölt dolog között, akkor szimbólumról beszélünk, csak a közmegegyezés hagyományai miatt tudjuk, hogy mit jelentenek.
PL: matek: jelei: 5 öt, plusz +.
A jelek nem önmagukban léteznek ,hanem más jelekkel együtt ezek jelrendszert alkotnak.
(Pl: közlekedés = piros állj, zöld a "szabad" jele)
3.) A nyelvi szintek felépítése
A.) Hangok: írásban betűkkel jelöljük őket, nincsen ónálló jelentésűek, ezért csak jelelemnek számítanak.
B.) Morfémák ( szótő, toldalék): a nyelv legkisebb jelentéssel rendelkező egységei.
C.) Szavak: fogalmi jelentéssel rendelkező nyelvi elem. Minden szónak van alapjelentése, elsődleges, másodlagos, harmadlagos jelentése.
D.) Szintagma: morfémákból szerkesztett nyelvi jelek (levelet ír).
E.) Mondat: a mondatjelentése egyrészt a mondatot alkotó nyelvi jelek jelentésének összessége.
F.) Szöveg: a jelentés és a nyelvi jelek legváltozékonyabb eleme, az alap-és mellékjelentéseket a szövegkörnyezet állandóan módosítja.
Pl: a kutya szó a jel
jel (kutya) =jelölő jelölt
hangsor + Fogalom
(K-U-TY-A betűkből áll össze) (4 lábú, hűséges, szőrős állat.)
2. tétel
Nyelv és gondolkodás
Ötféle álláspont alakult ki.
1.) A gondolkodás elsődleges a nyelvhez képest
Mentalista = értelmi álláspont
Pl: Descartes (dékárt) Francia racionalista filozófus)
"Gondolkodom tehát vagyok"
2.) A nyelv elsődleges a gondolkodáshoz képest
Relativista álláspont: a nyelv nélkül nem létezik gondolkodás, a nyelv hozza létre a gondolkodást, amikor idegen nyelvet tanulunk más fajta gondolkodásra állunk át.
3.) A nyelv és a gondolkodás kölcsönös viszonyban állnak
A nyelv strukturálja (szervezi) a gondolkodást, a gondolkodás visszahat a nyelvre.
Pl: Humbolott német filozófus.
4.) A nyelv és a gondolkodás egymástól külön álló dolgok
A nyelv ls a gondolkodás között nem áll fenn kapcsolat.
Pl: Wittgenstein német nyelvfilozófus
5.) Önállón jöttek létre és később kapcsolódtak össze
Erre bizonyíték a gyermeki nyelv fejlődése, melyben létezik egy beszéd nélküli gondolkozó szakasz, ugyanakkor van egy gondolkodás nélküli nyelvhasználat.
Pl: Vigotszkij orosz nyelvtudós
3.tétel
A kommunikáció
1.) Fogalma
Bármely jelrendszer felhasználása az emberi érintkezésben szándékos és kölcsönös.
Tényezői: közlő → közlemény → közvetítő → címzett
feladó(beszélő) = üzenet = csatorna = vevő
2.) A kommunikáció funkciói
Ábrázolás: a barátom külsejének a leírása
Tájékoztatás: hangosbemondó közleménye egy pályaudvaron
Kifejezés: érzelmek, lelkiállapot kifejezése
pl: de jól éreztem magam a moziba.
Felhívás: Add kölcsön a fényképezőgépedet !
Kapcsolat felvétel, tartás, lezárás: köszönés
4.tétel
Az emberi kommunikáció nem nyelvi elemei
1.) Gesztusok
A kéz, kézfej, a kar mozdulatai,
2.) Mimika
Arc kifejezés → öröm vagy bánat kifejezése, tekintet
3.) Térköz szabályozás
Milyen távolságra állok a másik embertől